|
|
z
öt terjedelmes boltíven Kracker KERESZTELŐ SZENT JÁNOS TÖRTÉNETÉT örökítette
meg.
|
szentély feletti jelenet az ő Születését ábrázolja. Illuzórikus
falmélyedések, pillérek és vázák között helyezkedik el. Keresztelő
Szent János apja egy Zakariás nevezetű zsidó pap volt, anyja pedig
Áron leányai közé tartozott, s Erzsébetnek hívták. Zakariásnak megjelent
Gábriel arkangyal, s hírül adta neki hogy megszületik fia: János.
Mivel nem akarta elhinni, fia kereszteléséig némaságra lett ítélve.
A különféle alakok között felismerhetjük Szent Erzsébetet gyermekkel
a karján, és Szent Zakariást, aki írótáblát tart a kezében ezzel
a felirattal: "Nomen eius loannes est." ("János a
neve").
második boltíven lévő festmény két tematikus részre osztható. A
kompozíció jobb oldala a Betlehemi kisdedek meggyilkolását
ábrázolja. - a meggyilkolt gyermekek teste fölött síró anyákat.
A bal oldalon található jelenet a Pusztába való menekülést
ábrázolja, egy újszövetségi apokrifet, amely szerint a gyermekkel
menekülő Erzsébetnek megnyílt a szikla, ahová meghúzódtak. (Újszövetségi
apokrif, történelmi iratok, melyek az újszövetségi iratokat próbálják
utánozni.)
|
 |
 |
 |
 |
|
negyedik boltíven Keresztelő Szent János lefejezése van megfestve.
Ezt a történetet a Biblia így írja le: Heródes Heródiást - testvérének,
Fülöpnek az özvegyét - vette feleségül. János ezekkel a szavakkal
figyelmeztette Heródest: "Nem szabad testvéred feleségével
élned." Emiatt Heródiás megharagudott rá, el szerette volna
tétetni láb alól, de nem tudta. Heródes ugyanis félt Jánostól. Tudta,
hogy igaz és szent ember, ezért védelmezte. Végül mégis eljött a
kedvező alkalom. Születése napján lakomat rendezett főembereinek,
tisztjeinek és Galilea előkelőinek. Közben Heródiásnak a leánya,
Salome, bement és táncolt nekik, s Heródes és vendégei előtt nagy
sikert aratott. A király így szólt a leányhoz: "Kérj tőlem,
amit akarsz, és megadom neked." Meg is esküdött neki: "Bármit
kérsz, megadom, akár országom felét is. "Az kiment, és megkérdezte
anyját: "Mit kérjek?" "Keresztelő János fejét."
- válaszolta. Visszasietett a királyhoz, és előadta kérését: "Azt
akarom, hogy most mindjárt add nekem egy tálon Keresztelő János
fejét!"
|
|
A király igen szomorú lett, de az esküre és a
vendégekre való tekintettel nem akarta elutasítani. Azon nyomban
küldte a hóhért, azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét.
Az ment és lefejezte a börtönben, és tálcára téve elhozta a fejét,
odaadta a leánynak, a leány pedig átnyújtotta anyjának. Ez a mű
központi témája. Középen áll a hóhér, bal kezében Keresztelő Szent
János levágott fejével, melyet egy tálra helyez, amit Salome tart.
A kompozíciót két kopjás zsoldos egészíti ki. Az egész jelenetet.
ornamentális díszítés szegélyezi.
|
 |
 |
|
z
utolsó boltozaton lévő kompozíciónak a címe Mennyei koncert,
és Szent Cecíliát ábrázolja, aki orgonán játszik, és hangszeres
angyalok csoportja veszi körül. A teret illuzórikus művészi megoldás
szegélyezi vázákkal, falmélyedésekkel és pilaszterekkel, melyek
jellegzetesen alakított megtört rokokó párkányzatban végződnek.
A boltozatközötti sávok dekoratív elemekkel díszítettek, amelyen
rácsozott és akantuszlevél motívum van túlsúlyban. A boltozatközötti
sáv nyugati oldalán, amely a szentély boltozatát választja el a
hajó első boltozatától, az Eklézsia (egyház) alakja látható
kehellyel, tiarával és kereszttel. A keleti oldalon egy ószövetségi
próféta alakja látható a Tízparancsolattal. A boltozatközötti
sávokat, melyek a hajó harmadik és negyedik boltozatát választják
szét, a próféták alakjai díszítik.
|
 |
 |
|