jászói premontrei apátság monostori komplexuma - hála a természet és a monostor harmóniájának, a Jászói-sziklával szembeni elhelyezkedésének, az észak-déli fekvésének, valamint az értékes kertjének - Szlovákia legjelentősebb szakrális területeihez tartozik. Urbanisztikai, műépítészeti és képzőművészeti értéke miatt 1970-től nemzeti kulturális műemlék.

monostor díszkertje, mely meditációs célokat is szolgált, a barokk stílusú sértetlenül maradt elrendezésével egyedülálló Szlovákiában. Figyelemre méltók eredeti ültetési elemei, formált fái és szimmetrikus járdahálózata. A monostor építészeti stílusát követi és annak szerkezeti folytatása.

téglalap alakú kert két hoszszanti oldalát kettős formált gyertyános fal szegélyezi, mely 4,5m magas. Ez az élő sövény, mely történelmileg a kert legértékesebb eleme, a 18. század 2. felében jött létre. A bejárati részt boltívesen vágják. A fő hosszanti és a két keresztirányú járda a kertet 6 táblára osztja fel. Az első négy tipikus barokk elemekkel díszített. Ez egy télizöld puszpángból álló élő sövényből van kiképezve, mely 80cm magas és 120cm széles. A kert ornamentális részének központi helyén egy kör alakú hársfa-rondó dominál, eredetileg sűrű kupolás alakba vágva, melyből négy irányba volt kijárat. A kertet szoliterek, formált tiszafák és puszpángok egészítik ki. Az ötödik és a hatodik táblát a 19. század végén az angolparkok mintáját követve alakították ki, melyről a fás és az idegen éghajlatú növények: a japánakác, a kőrisfa és a ginkgófa tanúskodik. Az utóbbi Északnyugat-Kínából származik, és Európába valószínűleg 1730-ban került. A ginkgófa nagyon régi fajta, a földtörténeti középidő középső szakasztából származik (kb. 180 millió évvel ezelőttről), amikor az egész földfelületen elterjedt. Levéllemeze van, és határt képez a lomblevelűek és a tűlevelűek között. A tulipánfa - télen szintén érdekes gyönyörű koronájával és rügyeivel - az Egyesült Államok keleti részéről származik. Bár ezek a fajok nem tartoznak a barokk diszpozícióba, a kert fejlődését bizonyítják, ameiyik egészében véve a megalapítási stílusban átélt kétszáz évet. A kertet egy rokokó-klasszicisztikus üvegház zárja - az orangerie, a kertépítészet klasszikus eleme. Az üvegház téli kertként működött, és használati célokat is szolgált. Ma virágnevelésre és palánták elánevelésére használják. Ha nem tudja, hány óra van, megmondják Önnek a mindig pontos horizontális típusú barokk kő napórák, melyek az orangerie homlokzatán vannak elhelyezve.

z angolparkot a terület többi része képezi. Jellege a múlt század végi gyűjtögető időszakra utal, és értékes, a világ minden tájáról ideszállított idegen éghajlatú fagyűjteményt tartalmaz. Gyűjteményi szempontból érdekesek a monostor két oldalán lévő parkos eligazítások, ahol a hegyi juhar, a gyönyörűen virágzó Magnólia Soulangeana és a hamisciprus nő, mely karcsú gúlanövésével tűnik ki. Észak-Amerika nyugati partvidékéről származik, bőségesen a Nutka-öbölben fordul elő, ahol 1793-ban fedezték fel, és Európába 1850-ben a pétervári botanikus kert segítségével került. A monostor előtti területen a fenséges, 40m magas, Kaliforniából származó mamutfenyő dominál. A térséget egy műépítészeti szemponťból érdekes szökőkút díszíti, mely a monostori templom bejáratával szemben helyezkedik el. A kertben, a halastavak és a Tapolca-patak környékén összesen több mint 60 fajta díszfát számolhatunk össze - melyek Dél-Európából, a Balkánról, a Kaukázusból, Törökországból, Kínából, Mandzsúriából Japánból, Kóreából, Kanadából, Alaszkából és Kaliforniából származnak. A térséghez tartozik a halastavak láncolata, mely tipikus eleme az angolparkoknak.

gyümölcsös kert - oltvány a díszkert jobb oldalán terül el. A kertet azzal a céllal hozták létre, hogy az egyes gyümölcsfák alfajait megőrizzék. Értékesek a gyümölcsfák eddig megőrzött eredeti alfajai. A termelőterületek a díszkert bal oldalán kisebb négyzetekre voltak felosztva. Mivel mindegyiken másfajta zöldséget termeltek, a harmonikus összképhez tartoztak.