jászói premontrei rend első monostori épülete (1228-ból) valószínüleg fából volt. A román kőépítmény, melyet Kálmán herceg idejében kezdtek építeni, a tatárjárás idején (1241-1242) még nem volt befejezve. Az 1421-1436-os években a gótikus monostort megerősített vármonostorrá építették át. A sorozatos csapások után a 15. század 2. felében és az 1687-1699-es években átépítették. A jászói erődítmény magja gótikus volt, kisebb reneszánsz-barokk fortifikáló javításokkal. Sauberer prépost idejében, a 18. század negyvenes éveiben lerombolták hogy helyet csináljanak egy nagyszabású későbarokk monostori komplexumnak. A jászói monostor és az osztrák barokk szakrális műépítészet s annak jellemző elemei - harmónia, szimmetria, díszítés - alapján úgy vélik, hogy a jászói kolostori komplexum és a Keresztelő Szent János-templom tervezője ugyanaz a bécsi építész Anton Pilgram volt. A gyönyörű és méltóságteljes építmény mely egy csodálatos természeti környezetbe van elhelyezve egyike a legértékesebb barokk műépítészeti emlékeknek.

z alaprajza téglalap alakú, centrálisan elhelyezett templommal, amely az épületet két szimmetrikus szárnyra osztja. A jobb szárnyat konventnek a bal szárnyat pedig prelatúrának nevezzük. Mindkét szárny négyzet alakú udvart zár be, amelyek meditációs kertként működtek. A homlokzat manzárdtetős saroktornyokkal van kiemelve, és szabályosan váltakozó ablakok tagolják, rizalittal megszakítgatva. Ezek freskókkal díszített tümpanonban végződnek. A freskók témái az egyházi szimbólumok és a monostornak az uralkodó iránti odaadása. A Keresztelő Szent János-templom meghosszabbított főtengelyében helyezkedik el a monostori könyvtár mely kívülről egy emelettel megemelt rizalittal van hangsúlyozva. A monostor érdekessége hogy 365 ablaka, 12 nagy kéménye és 4 bejárati kapuja van. A kivitelező a tiroli származású Änton Salzgeber volt, aki a jászói monostori épület befejezése után állampolgárságért folyamodott Kassán. A templom belseje a barokk díszítettség értelmében egységesen van megoldva. A templom ornamentális stukkózása, architektonikus plasztikája és márványozása Johann Hennevogel nevéhez fűződik. Valószínűleg tőle származik a Szent István- és a Szent László-szobor, melyek a templom csúcsos homlokzatának rizalitos falmélyedéseiben vannak elhelyezve. Erről a precíz kézművesről jóformán semmilyen információnk nincs. Az ő munkája azonban harmonikusan egyesíti a jászói monostori komplexum díszítésén fáradozó két legjelentősebb alkotó - Kracker Lukács János festőművész és Krauss Antal János szobrász - festészeti és szobrászati munkáját. A Keresztelő Szent János-templomot 1766-ban szentelték fel. Abban az időszakban már valószínűleg a monostor teljesen felépült.

racker Lukács jános 1717. március 3-án született Bécsben. Apja- aki szobrász volt - egy híres bécsi szobrásznak, Kracker Tóbiásnak volt a fia, s ő közeli munkatársa volt a híres barokk építésznek, Hildebrandt Lukács Jánosnak. Kracker Lukács János a családi hagyomány folytatójává vált, bár művészi érdeklődése a szobrászat helyett inkább a festészethez húzta. Miután Bécsben, a képzőművészeti akadémián befejezte tanulmányait, egy brünni festővel - Rotter Tádéval dolgozott együtt. Kracker Lukács János munkáival Csehország, Morvaország, Szlovákia és Magyarország különféle területein találkozhatunk. A legterjedelmesebbnek Szent Miklós apofeózisát (megdicsőülését) tartják, melyet 1760-1761 között festett, és amely a prágai Szent Miklós-templom boltozatán található. Jászóra 1761-ben jött Kracker, valószínűleg a loukai premontrei apátság javaslatára, akik jól ismerték a munkáit. Sauberer András prépost nemcsak a Keresztelő Szent János-templom festői díszítésével bízta meg őt, hanem a könyvtár homlokzatának, valamint a prelatúra dísztermeinek és a monostor újjáépített reprezentatív épületein lévő tümpanonok díszítésével is. Kracker 1762-1765 között megalkotta az egyik legjelentősebb európai barokk festészeti művet, mely kulturális örökségünk ékességei közé tartozik.

rauss Antal János (1728-1795) Kracker Lukács Jánossal együtt jött Jászóra. A 18. század hatvanas éveiben véglegesen itt telepedett le, és a szobraival több helyen találkozhatunk Kassa környékén. (Felső-Meczenzéf, Rudnok Aranyida, Opátka stb.) Krackerral együtt részt vett az egri templom főoltárának díszítésében. -Az első közös munkájuk azonban a jászói Keresztelő Szent Jánostemplom díszítése volt. Ez egyúttal ennek a különösen tehetséges szobrásznak a legjelentősebb műve. A templom belsejét kedves, dundi, játékos puttók alakjaival népesítette be, amelyek valamilyen természetfölötti, de egyúttal emberi dimenziót adnak a templomnak.